Magyarremetétől 10 km-re a 4750 méter hosszúságban feltárt Mézgedi-barlang a hegység leghíresebb cseppkőbarlangja.

A bejárati Czárán-teremből nyílik a "Fehér Tornyok"-csarnoka, valamint a "Páholy" és a "Kápolna" képződmény. A barlang legszebb részei a "Denevérek terme", a "Kőforrások" és az "Ördög torka". A látogatás vezetővel történik.
A barlangot Czárán Gyula látta el először útjelzésekkel, és ő nevezte el a cseppkőalakzatokat is.

A barlang első írásos említése Schmidl Adolf geológus (1863) nevéhez fűződik, aki egyben a barlang első vázlatos térképét is elkészíti 1150 méter hosszúságban. Az Előcsarnok falán van a nagyváradiak által sziklába vésett Czárán Gyula emléktábla, melyet 1930 pünkösdjén avatták fel a nagyváradi, kolozsvári és aradi turisták. Ez volt a legnagyobb "meziádi bál", ekkor keresztelték el a barlangot Czárán nevére, aki azt útjelzésekkel, lépcsőkkel, beásott járatokkal látta el, melyek nagyrésze ma is használható.

Turistaszempontból Czárán hat emeletre osztotta a barlangot, azonban barlangtanilag csak 2 szint létezik, ahogyan azt dr. Balogh Ernő geológus megállapította.

A barlang őslénytani szempontból is érdekes. A századeleji kutatások során több lelet is a felszínre a került. A legtöbb csontlelet melyet a Csontteremben tártak fel, az Ursus spelaeus (barlangi medve) mára már kihalt példányaitól származik. Az intenzív fosszília kereskedelem miatt a mézgedi barlangból kitermeltek mindent. A csontok nagy része az európai természettudományi múzeumokban lelt otthonra. Pedig a maga 4750 méteres hosszával és tudományos értéke miatt már rég felkerült a romániai védett barlangok listájára.

Még több kép...