Csodavár
A Magyarremetétől 35 kilométerre található Padis Nemzeti Park része a Csodavár.
A Csodavár nem más mint három, egymás mellett levő hatalmas, függőleges falú, várudvarszerű óriászsomboly,
amiket 40-50 méter magas, 8-15 méter széles barlangjárat köt össze. A legnagyobb "udvar" átmérője több mint 250 méter, mélysége körülbelül 200 méter.
74 méter magas központi bejárata 994 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A mélyben tomboló, vízeséssel induló patak körülbelül 300 méter hosszan járható. További szakaszát csak különleges felszereléssel lehet látogatni.
A sziklafalak felső peremén található kilátókról csodálatos látványban gyönyörködhetünk. Ez az Európa-szerte páratlan természeti képződmény a vidék legnagyobb barlangrendszere is egyben.
Az átlagosan 1200 m magas Petroszi- (Pietroasa-i) - karsztfennsík legmélyebb pontján, 994 m magasságban egyesülnek a lefolyástalan katlan felszíni és felszín alatti vízfolyásai.
Itt van ez a gigászi méretű barlangrendszer, a Csodavár. 1887-ben véletlenül fedezte fel Tóbiás Miklós erdőrendezési földmérő munka közben. A száz méternél is mélyebb, függőleges falú víznyelő hatalmas teremek berogyásával keletkezett. A hármas dolina, és maga a barlang is maga a nemében páratlan látnivaló! A Kék Magura oldalán lefutó vizek idáig már többször bújócskáztak, elnyelődtek, majd újra felbukkantak, hogy a Csodavár újból elnyelje. A Vár-patak vize a dolinában, a 67 m magas Portálén belépve csatlakozik az "Alvilágban" előtörő vízzel majd 15-20 m széles, 40 m magas folyosón halad a Galbina irányába, hogy a Galbina vízkeletben egy rövid időre megint napvilágot lásson, majd egy rövid földalatti szakasz után végleg a külvilágon folytassa útját. Czárán kőrútjába beépítette, de nyoma nehezen követhető, helyette a jelzett körúton érdemes megtekinteni.